Via Sancti Martin

Körmend egykori Szent Márton templomáról

(Siklós Gyula régész írása)

Körmendi István kereskedő 1434-35-ben kelt végrendeletében három városi templomot említ: a Szent Márton egyházat, a Szűz Mária kolostort és a Szent Erzsébet egyházat.

Ezután 1513 körül azt tudjuk meg, hogy Körmendi Lőrinc volt ekkor a falakon kívüli Szent Márton templom Halottak oltárának igazgatója.

A templom helyére nézve legbeszédesebb adatunk a mai Kölcsey Ferenc u. korábbi elnevezése (1603, 1614.: Mártonné utcája, 1633: Szent Márton u., 1698-ig: Szent Mártony utzája, 1757: Szent Mártonyi Utza, 1857.: D-i része: Sz Márton utza, 1867: Szt Márton utcza, 1900, 1907.: Szent Márton u., 1921: Szentmárton utca, 1925, 1930.: Szent Márton u.) Nem véletlen tehát, hogy Dénes József a templom helyét a Kölcsey u. 12. helyére lokalizálta, oda, ahol az egyetlen nagyméretű tér található a valószínűsíthetően a 14. században kialakított Belső város területén. Azonban itt a 16. században egyértelműen a Goricza lakótorony állt. Hajmási Erika 1986-ban végzett régészeti kutatásokat az iskola telkén, ahol feltárta a sörház téglából épített alapfalait és egy 17. századi gazdasági épületet is azonosított. Megtalálta továbbá a vizesárok részleteit. Nem talált viszont sírokat, templomra utaló leleteket és templommaradványokat sem. Amennyiben itt nem, mégis hol állhatott a Szent Márton templom? Valószínű, hogy alapításakor a templom a Szent Márton utcában állott, amennyiben az először 1603-ban Mártonné utcájának nevezett utcát akkor is így hívták. Ennek az utcának a nyomvonalát változtatták meg 1716-ban, ekkor nyerte el mai vonalvezetését. Eredeti iránya a mai Zrínyi Miklós utca (1867: Rózsa utcza 1928 előtt: Rózsa u.) irányába futhatott, ahol a 4. sz. ház területén ( körzeti orvosi rendelő) emberi csontokra bukkantak 1980 körül végzett földmunkálatok során. Egy 1513 körüli adat a templomot falakon kívülinek nevezi, bizonyára nem véletlenül, hiszen a belvárostól északra eső lakott területeket csak a 14. században, a palánkfal valószínűsíthető építésével szakították el a belvárostól, s a külvárost is csak 1608-tól említik források. A leírtak alapján a templomot a mai Zrínyi u. 4. területére helyezzük.

Halottak oltára

Az 1500-as évek elején élt Lőrinc körmendi oltárigazgató, akiről egy 1513 körüli okiratból kideríthető, hogy Körmendi Lőrinc volt, a falakon kívüli Szent Márton templom Halottak oltárának igazgatója. Szent Mártonnal kapcsolatos egy 1372. szeptember 29-én Pozsonyban kiadott oklevél: I Lajos király Domonkos fia János körmendi esküdt kérésére, amelyet az a maga és a többi körmendi polgárok és hospesek nevében adott elő, Körmend oppidumnak Buda város (civitas) mintájára jogot adományoz Szent Márton napi évi vásár tartására.

További információ: https://www.kormend.hu/