Szent Márton történelmi sétaút a Kálváriától a Szent Márton templomig

Szent Márton történelmi sétaút a Kálváriától a Szent Márton templomig

Szent Márton Történelmi Sétaút (Via Historica Sancti Martini)

SZENT MÁRTON TÖRTÉNELMI SÉTAÚT

Szent Márton Történelmi Sétaút (Via Historica Sancti Martini) a Kálvária templomtól a Szent Márton templomig vezet. Azokat a helyszíneket mutatja be, amelyek a város ókeresztény hagyományaihoz kapcsolódnak. Az egyes állomásoknál lévő műalkotások, Márton és Quirinus életének egy-egy epizódjára hívják fel a figyelmet.


Gyalogos útvonalak és Kerékpáros útvonalaknál megtalálható  a sétaút gpx letölthető formátuban. 





1. Kálvária, Martineum

 „ Márton a hittanuló öltöztet engem.”    - Somogyi Tamás alkotása

A két bronzrelief egyike a köpenyét megosztó Mártont, a másik Szent Márton álmát ábrázolja.

A város nyugati szélén lévő magaslaton az első kálvária valószínűleg még a XVIII. század elején épült.  A barokk épületet 1901-ben átépítették, majd 1906-ban karmelita nővérek rendházával bővítették. Az épületegyüttes 1992-ben a Katolikus Továbbképző Intézettel (mai nevén: Martineum Felnőttképző Akadémia) bővült. A közeli, ma már nagyobbrészt beépített terület volt évszázadokon át a város szőlőhegye. A Martineum udvarán kialakított témapark a római hagyományokat és a környéken előkerült római emlékeket mutatja be.

1908-ig remetelak is állt a közelben. A régi remetelak a VI. században élt savariai Szent Leonianusra emlékeztet, aki Galliában Autun és Vienne környékén kolostorokat alapított.

A gyalogos zarándokútvonal a Kálváriánál éri el a város belterületét.


Somogyi Tamás domborművei az egykori karmelita kolostor falán

2. Az ókori színház helye

Mártont az eretnekek megvesszőzik, és elűzik Savariaból 

Koller László alkotása Szent Quirinus halálos ítéletét és Szent Márton megvesszőzését, elűzését mutatja be.

- A város nyugati szélén már a III. században állt színház. Ez a hely volt a császárkultusz egyik központja is.  Itt állították a világi hatalom alkotta bíróság elé Quirinus sisciai püspököt, itt ítélték halálra. A kihallgatás lefolyását a Quirinus Passio részletesen ismerteti.  Az épület romjai egészen a XIX. század második feléig fennmaradt. Még az 1880-as években is folytatattak itt „kőbányászatot”. A régi római római színház köveit építkezéseknél használták fel. A színházra emlékeztet a dombvonulat félkör alakú bemélyedése. Régi római köveket fedezhetünk fel a közeli víztoronyhoz vezető mélyút oldalfalában is.

Különös jelentősége van az egykori színháztól a Perint hídig vezető útnak. Ez az úton vitték Szent Quirinust elítélésének helyszínétől a Sibaris (Perint) patak hídjáig, kivégzésének színhelyéig.

A középkorban ez az útvonal ismét „megszentelt útként” jelenik meg a város életében, hiszen a városból a kálváriáig vezető úton az 1800-as évek végéig stációsor állt.

- Márton szülei földjére visszatérve megkeresztelte édesanyját. A város lakóinak többsége akkor a kereszténység ariánus irányzatát követte. Márton vitába szállt a tévtanok hirdetőivel, akik elkergették a városból.



3. Szent Quirinus emlékhely, Perint híd

„Hol testét a víz partra vetette, imádkozóhelyet létesítettek”

Az emléktábla Tornay Endre András szobrászművész alkotása, a hídkorláton lévő alkotás (bronz püspöki öv) Veres Gábor munkája.

Ennek a helynek a közvetlen közelében már a rómaiak idejében is volt híd. A jelenlegi hídtól csupán néhány méternyire levő római hídfő pontos helyét régészeti adatok is bizonyítják. Ez Szent Quirinus mártíriumának színhelye, malomkővel a nyakában itt vetették a  Perintbe.

A szent halálának helyszínén már az ókeresztény időkben kultuszhelyet alakítottak ki.

Horváth József Elek, aki 1825-ben először írta meg  és tette közzé magyar nyelven a város történetét, így emlékezik meg az eseményről :

„Gyenge nyakába malomkövet öltvén durva kaczajjal

A’ Sibaris’ sebesen le folyó özönébe taszíták,

Hol bár néki nyakát a’ kő nehezíti, szeliden

Fenn lebeg ….


Szent Quirinus emléktáblája (Tornay Endre András munkája)


Quirinus cinguluma (Veres Gábor)


Székesegyház, Szeminárium, püspöki palota

A Szombathelyi Püspökség megalapítása után Szily János az első püspök az egyházmegyét Szent Márton és Szent Quirinus oltalmába ajánlotta.  Quirinus és Márton ábrázolásai megtalálhatók a Szeminárium kápolnáiban, a Székesegyházban és a püspöki palotában is. A székesegyház északi kápolnájában találjuk Szent Márton ereklyéjét, amelyet 1913-ban Tours érseke ajándékozott Szombathelynek. A Szent Márton herma Tóth István szobrász alkotása.

Ugyancsak a székesegyházban látható Anton Maulbertsch 1791-ben készített Szent Márton képe.

A püspöki palota nagytermének mennyezetképét is Maulbertsch készítette, témája: Szent Quirinus-szal és Szent Mártonnal elérkezik a kereszténység Pannoniába.

A  Papi Szeminárium régi kápolnáját Stornó Ferenc  festette ki  A tabernákulum két oldalán az amiens-i jelenetet és Márton álma látható.  Az új kápolnát Kontuly Béla 1941-ből származó Szent Márton egész életét bemutató freskója díszíti.

A templom előtti téren látható "irányjelző objektum" Veres Gábor szobrászművész és tanítványai munkája.


Irányjelző objektum a székesegyház előtt


5. Fő tér, várostorony helye

A régi várostorony Fő téren, a Szentháromság szobor közelében állt. Helyét  mozaikként kirakott városcímer és felirat jelzi. A szombathelyi várostoronyról több leírás és ábrázolás is fennmaradt, így tudjuk, hogy sisakján az 1700-as években Szent Márton festett képe, majd a XIX. század elején bádogból készített alakja volt látható. A torony 1817-ben leégett, felújítását mintegy két évtizedig halogatták, végül 1837-ben lebontották. A mozaikot T. Takács Tibor készítette..

A toronysisak kicsinyített mása a Szent Márton Látogatóközpont kiállításán látható.


6. Savaria tér

Koller László alkotása Márton legendájának egy viszonylag ritkán ábrázolt epizódját ábrázolja.

Márton püspök ruháját egy koldusnak adja. Az eseményt így idézi fel a Legenda Aurea:

„ Márton egy ünnep alkalmával a templom felé tartott, s egy meztelen koldus szegődött a nyomába. Márton megparancsolta az archidiákonusnak, hogy öltöztesse fel a nyomorultat, de az tétovázott. Erre Márton bement a sekrestyébe, odaadta neki saját tunikáját, és kérte, hogy azonnal távozzék. Amikor az archidiákonus figyelmeztette, hogy el kell kezdenie a misét, azt felelte – saját magára gondolva –, hogy addig nem tud elindulni, míg a koldus nem kap ruhát. „

A közelben volt az egykori városkapu. Ezen a városkapun át jutottak el a középkorban a szombathelyiek a Szent Márton templomba és a mellette lévő – már a rómaiak idejétől folyamatosan használt – városi temetőbe. Hosszú időszakon keresztül, a Szent Márton templom a város plébániatemploma is volt.



7. Savaria Múzeum

A Savaria Múzeum parkjában a filagória alatti dombormű a remeteséghez vonzódó Mártont ábrázolja és egyben felidézi a püspökké választásához  kapcsolódó, sokfelé ismert történetet:

Márton libák közé bújt, amikor püspökké akarták választani. A libák gágogásukkal elárulták és így nem tudott a feladat elől kitérni.

A kígyó és a kutya  és a kutya is szerepelnek Márton legendájában:  Egyszer egy játszadozó gyermekre támad egy kígyó, de parancsára engedelmeskedett és elkúszott. Akkor szomorúan mondta a szent: ,,A kutyák és a kígyók hallgatnak rám, bezzeg az emberek ….''

(A szobrok és a dombormű Somogyi Tamás alkotásai)

A Savaria Múzeum a Vasvármegyei Kultur-egyesület kezdeményezésére épült 1908-ban. A Savaria Múzeum lapidáriumában találhatók az ókori Savaria legbecsesebb emlékei, a kiállított tárgyak között több az ókeresztény lakosság IV-V. századi jelenlétét bizonyítja.



8. Szent Márton templom, Szent Márton Látogatóközpont, Szent Márton temető

 „Márton Pannonia Sabaria nevű városában született”  

A Szent Márton templom helyén már a rómaiak idején is keresztény kultuszhely állt. A  templom északi oldalkápolnája a legenda szerint Szent Márton szülőháza fölé épült. A kápolna bejárata feletti felirat: HIC NATUS EST S. MARTINUS – itt született Szent Márton.

A középkorban a Szent Márton templom volt a város plébániatemploma. 1638-ban Draskovich György győri püspök a templomot a domonkosoknak adta, az ő birtokukban volt egészen 1950-ig. A templom jelentős bővítésére 1668 és 1674 között került sor. Ebben az időben épült a domonkos rendház is, amelynek földszintjén találjuk a Szent Márton Látogatóközpontot.

A látogatóközpont kiállításai: Szent Márton tisztelete Szombathelyen, Szent Márton a néphagyományban, Szent Márton ábrázolások a Nyugat-Dunántúlon, Domonkos rendi emlékszoba.

A templom előtti Szent Márton kutat már 1360-ban oklevél említi. A 1938-ban állított kútszobor (Szent Márton megkereszteli édesanyját) Rumi Rajki István alkotása.

Szent Márton temető Magyarország legrégibb, közel kétezer éven át használt temetője. A rómaiak idejében itt volt a város ókeresztény közösségének sírkertje. Itt lehetett Szent Quirinus első nyughelye, és rajta kívül valószínűleg itt temettek el másokat is, akik az ókeresztény korban hitükért szenvedtek vértanú halált.




9700 Szombathely Ősz u. 4. • +36 30 352 0579 • viasancti@gmail.com