Rajkán már a 17. században volt evangélikus templom, amely a török Bécs elleni támadása során elpusztult. Az ellenreformáció idején az evangélikusok nem építhettek templomokat, így a rajkai gyülekezet is templom nélkül maradt.
A vallásüldözés lazulásával a kijelölt artikurális települések már építhettek templomot, de csak eldugott helyeken, torony nélkül, és utcafrontra nem nyílhatott a bejárat. A templom II. József szabad vallásgyakorlást biztosító rendelete után barokk stílusban épült, 1784-ben, amint a homlokzaton lévő gót betűs tábla tanúsítja. Az oltár, a szószék és a keresztelőkút 18. század végi copf stílusú munka. A templomot a 19. század közepén belső karzattal látták el, amelynek tartószerkezetei, lépcsőkorlátjai ritkaságnak számít. A templomhoz kissé idegenül kapcsolódó tornyot 1923-ban emelték.