Feljegyzések szerint a 13. század első felében már kápolna állt itt. A mai épület elődjét valószínűleg 1397-ben emelték. A templom homlokzatának fülkéiben Szent Flórián és Szent Vendel kőszobra áll, svájci viseletben.
A templom mellett látható kovácsoltvas kereszt korábban a régi temetőben állt, a hagyomány szerint a 14. századból származik. A szentély falát 19. századi Krisztus-kép díszíti. A gazdag oltárépítményen Szent István és Szent László aranyozott szobrai közötti képen Szent Mihály küzd a gonosszal. A Nepomuki Szent János-oltár faszobrai a hit, a remény és a szeretet szimbólumait jelképezik. A másik mellékoltáron a győri székesegyház Könnyező Mária képének másolata látható. A keresztelőkút vörös márványból készült, nyolcoldalú, gótikus, ország-címerrel és Héderváry-címerrel (művészettörténészek szerint az „Anno Domini 1031” felirata nem a készítési évszámról tudósít). A sekrestye falát az első és második világháború áldozatainak emlékműve díszíti.