Megállópont - Zalaháshegy
*
Nevét 1296-ban említették először, majd 1328-ban „villa-Hasagh” alakban fordult elő. A falu egyes vélemények szerint a környéken levő sok hársfákról kapta elnevezését. A más vélemények szerint nevét a Hashagyi családról is nyerhette.
A település már az Árpád-korban központi hely volt, melyre bizonyság az ebben a korban épült temploma is, melyet az idők során többször átépítettek és renováltak. Árpád-kori temploma egy ideig a protestánsoké volt, de később visszavették tőlük. 1736-ban restaurálni kellett. A templom 400 személyes, kórusa fából van, harangja külön haranglábon áll.
A török időkben is lakott hely maradt, annak ellenére, hogy a török katonai mozgások útjába esett. A falu a Perneszy család birtoka volt. 1790-ben a Bessenyei család birtoka lett. A falu előbb a salomvári anyakönyvi kerülethez tartozott, majd 1924 után a vaspöri kerülethez került.
Vályi András az 1700-as évek végén írta a településről:
“Magyar falu Zala Vármegyében. Földes Ura Báró Senyéi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lövőhöz 1 mértföldnyire, határja homokos, és a vízmosások között sovány”.
Forrás: Wikipédia
Látnivalók:
- Szentháromság templom (XIII. szd)
A mára patinás formában felújított román stílusú templom méltón dicséri a Szentháromságos egy istent, akinek tiszteletére az 1200-as években építették és felszentelték.
A sokak számára ismeretlen Zalaháshágy Vas és Zala megye határán fekszik. A dimbes-dombos táj erdeinek sűrű lombkoronája a 86-os főúton száguldva utazók szeme elől elrejti ezt a kis ékszerdobozt. De a nyitott szívvel ide látogatóknak az Istennel való találkozás lehetőségét, a múlt nagyságában, őseink hitének lenyomatában való tájékozódást kínálja fel. Jellegzetesen a település egy kiemelkedő pontjára helyezték el alapjait. A történelem folyamán többször átépítették, bővítették. A legutóbbi, 2006-os felújításnál is ügyeltek arra, hogy a korábbi korok építészeti sajátosságai ne tűnjenek el nyomtalanul. Így a déli falon láthatók befalazott, lőrésszerű ablakok és a román stílusra jellemző déli égtáj felé nyíló, mára megszüntetett kapu. A nyugati oldalon 23 m magasan mutat az ég felé a templom tornya, amelyben két harang lakik.
Amint a látogató belép az ajtón, a kórus alatti részben találja a szintén ősi, homokkő szenteltvíztartót. Tekintetünket szinte vonzza a padló csillogó műkövének és az újonnan készült padok lágy színének harmóniája. Az egyhajós templom fala gazdagon díszített, a képek Stefek Albin munkásságát dicsérik. A mennyezetről mintegy a mennyből ránk figyelő hat szent alakját láthatjuk. A kórus lábazatán pedig két magyar szent festett képe tekint ránk, jelezve, hogy ők közülünk kerültek ki, lettek szentté. A hajó közepén az északi falba süllyesztve szintén homokkőből domborított alkotás látható. A dombormű közepén egy kereszt alakja rajzolódik ki, körülötte pedig különböző állatok figurája látható.
A hajóban található, padok fölé állított szentek a velünk és értünk imádkozó szenteket és Jézust ábrázolják. Mielőtt a szentélybe lépnénk egy hatalmas diadalív magasodik fölénk. Csodálatos üzenetet ábrázoló festménye, hogy Jézus, kinek szíve a szeretettől lángol, mindenkit hív, s közülünk már némelyek, angyalok kíséretében eléje járulnak. Az oltárképen a Teremtő Atya, a Megváltó Fiú és a Megszentelő Lélek látható.
A szentélyből egy, az 1800-as években hozzáépült sekrestye nyílik. Nemcsak a katolikusok lehetnek rá büszkék, hanem minden keresztény, hiszen a reformáció idején a helyi evangélikus közösség tartotta benne istentiszteleteit. A falu csendje mindenkinek alkalmat kínál az elcsendesedésre, istennel való kapcsolatának mélyítésére.
Forrás: https://www.martinus.hu/nev-es-cimtar/plebaniak/281/zalahashagy-szentharomsag-filia
- Sibrik kápolna
Az 1908-ban emelt épületet a szarvaskendi és óvári birtokokkal rendelkező Sibrik Adorján és neje, Kiskölkedi Szabó Amália építtette. A helyi lakosok körében nagy tiszteletnek örvendő kápolnában évente két alkalommal, pünkösdkor és Szent István király ünnepén tartanak szentmiséket.
- Zalaháshegy
