A mai település Bágyog és Szovát falvak egyesítésével 1950-ben keletkezett. A középkori Bágyog első említése 1351-ből származik. Bertalan nevű plébánosát 1506-ból ismerjük. 1683-ban a Bécs felé portyázó török csapatok pusztításnak esett áldozatul. A falu közepén állt régi templom helyén 1768-ban Zichy Ferenc püspök, kegyúri adományából új templomot kezdtek építeni. Tervezője Hefele Menyhért volt. Középkori tornyának résablaka a kórusfeljáróban látható. Az 1772-ben felszentelt templom festését 1778-ban Schaller István végezte. Az oltárkép Szent Márton megdicsőülését ábrázolja. A felhőn lebegő, puttókkal körülvett püspöknek angyal hozza a pásztorbotot. A kép bal oldalán amiensi jelenet látszik. A koldus a ló előtt széken ül, egyik kezében mankója, a másikat kérőn nyújtja a köpenyét kettészelő Márton felé. A plébánia épületében XIX. századi, nagyméretű Szent Márton és a koldust ábrázoló festményt őriznek.
*
A település határában a régészek a római limes építményeit találták meg. Szent Márton tiszteletére szentelt első temploma a...
BővebbenA Lugos-mente, beleértve a mai Hegyhátszentmárton területét is, 1181-ben került királyi adományként a Gatal nembeli "Nagy"...
Bővebben1408-ból származik az első ismert oklevél, amely Himodot említi. A középkorban Himod és a többi környékbeli település...
BővebbenA Fő utca és a Petőfi utca kereszteződésében álló Szent István szobrot Széchenyi Odön állíttatta 1860-ban apja, Széchenyi István...
Bővebben