A templom 1789-ben épült, barokk stílusban. A település kegyura ekkor gróf Khun-Héderváry Károly volt. Ennél korábbi eredetet valószínűsít az a tény, hogy az 1698-ban egyházlátogatási jegyzőkönyvben már említik a templomot.
Az idők során az épületet többször felújították, az 1849-ben pusztított tűzvészben keletkezett sérülések miatt újjá is építették. 1934-ben öntötték és szentelték fel a „Hősök harangját", melyen a nagy háborúkban elesett öttevényiek neve szerepel. A II. világháborúba elvitt két harang helyére a hívek 1992-ben egyet, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére újraöntettek. A szentély falképén a gyermek Keresztelő János látható, idős szüleivel, Zakariással és Erzsébettel. A mellékoltárt szép barokk alkotások, a Szent Családot ábrázoló festmény, valamint Lukács és Márk evangélista aranyozott faszobra ékesíti. A templom értékes kincse továbbá a Szent László király koponyacsont-darabját rejtő ereklyetartó, a Szent Anna-kép és a Fájdalmas Anya szobra.
A Pannonhalmi Bencés Főapátság környezetében a Boldog Mór kilátó, és az azt övező erdei tanösvény mellé lombkorona ösvény is...
BővebbenA győri vár törököktől való visszafoglalása (1598) után engedélyezték a menekülő szerbek (rácok) letelepedését Újvárosban. A mai...
BővebbenAz Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A...
BővebbenA vészkorszak 70. évfordulóján, 2015-ben holokauszt-emlékművet adtak át Mosonmagyaróváron. Lebó Ferenc szobrász alkotása a zsidó...
Bővebben