A kápolna történetének egyik legendája szerint a török harcok sebesültjei és más betegek az itt fakadó forrás vízétől meggyógyultak. Más legendák szerint egy halász Máriát és a kis Jézust ábrázoló hársfa-szobrot, egy katona pedig egy Mária-képet talált a forrásnál.
Ezeket 1540 körül a protestáns templomban helyezték el, majd egy házikóban őrizték, végül a forrás fölé épített kápolnába kerültek. 1873-ban a kápolna leégett, de a kép és a kis faragott szobor épen maradt. A kápolnát 1874-ben neoromán stílusban újjáépítették, a kegyszobor Máriája kezébe királynői kormánypálca, Jézus kezébe pedig országalma került, és mindkettőt koronával ékesíve ruhába öltöztették. A szentély alatti, kőlappal fedett forrás vizét a kápolnán kívüli kúthoz vezették el. A kegyszobor mellett figyelmet érdemel a hat festett üvegablak, valamint Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló Feszty Masa-kép.
A szentkút és a kegyszobor évente sok ezer zarándokot vonz. A kegykápolna Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba tartozó megyerikum.
Győr belvárosában az elcsendesülni vágyó zarándokoknak és turistáknak épített szálláshelyeket az egyházmegye.
BővebbenA 13. században a pannonhalmi bencések apátja Szent Bertalan tiszteletére emeltetett templomot Dénesden. A 17. században, a...
BővebbenAz 1906-ban alapított családi vállalkozás hagyományos eszközöket és technológiát alkalmazva készíti a kékfestő textíliákat....
BővebbenA község ékessége, amely a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba tartozó megyerikum. A feljegyzések szerint 1296 és 1303 között...
Bővebben