Mártont az eretnekek megvesszőzik, és elűzik Savariaból
Koller László alkotása Szent Quirinus halálos ítéletét és Szent Márton megvesszőzését, elűzését mutatja be.
- A város nyugati szélén már a III. században állt színház. Ez a hely volt a császárkultusz egyik központja is. Itt állították a világi hatalom alkotta bíróság elé Quirinus sisciai püspököt, itt ítélték halálra. A kihallgatás lefolyását a Quirinus Passio részletesen ismerteti. Az épület romjai egészen a XIX. század második feléig fennmaradt. Még az 1880-as években is folytatattak itt „kőbányászatot”. A régi római római színház köveit építkezéseknél használták fel. A színházra emlékeztet a dombvonulat félkör alakú bemélyedése. Régi római köveket fedezhetünk fel a közeli víztoronyhoz vezető mélyút oldalfalában is.
Különös jelentősége van az egykori színháztól a Perint hídig vezető útnak. Ez az úton vitték Szent Quirinust elítélésének helyszínétől a Sibaris (Perint) patak hídjáig, kivégzésének színhelyéig.
A középkorban ez az útvonal ismét „megszentelt útként” jelenik meg a város életében, hiszen a városból a kálváriáig vezető úton az 1800-as évek végéig stációsor állt.
- Márton szülei földjére visszatérve megkeresztelte édesanyját. A város lakóinak többsége akkor a kereszténység ariánus irányzatát követte. Márton vitába szállt a tévtanok hirdetőivel, akik elkergették a városból.
.
A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország...
BővebbenAz egyes építésképek között nagy a bizonytalanság, annyi bizonyos, hogy korai árpád-kori településünk vegyes népessége, a később...
BővebbenA települést 1221-ben Kewlked néven említik. Az 1300-as évek elején már bizonyosan egyházas hely, amelynek Szent Miklós...
BővebbenA XII - XIII. század fordulóján épült Szent Jakab apátsági templom a románkor magyarországi építészetének egyik legjelentősebb...
Bővebben