A templom 1789-ben épült, barokk stílusban. A település kegyura ekkor gróf Khun-Héderváry Károly volt. Ennél korábbi eredetet valószínűsít az a tény, hogy az 1698-ban egyházlátogatási jegyzőkönyvben már említik a templomot.
Az idők során az épületet többször felújították, az 1849-ben pusztított tűzvészben keletkezett sérülések miatt újjá is építették. 1934-ben öntötték és szentelték fel a „Hősök harangját", melyen a nagy háborúkban elesett öttevényiek neve szerepel. A II. világháborúba elvitt két harang helyére a hívek 1992-ben egyet, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére újraöntettek. A szentély falképén a gyermek Keresztelő János látható, idős szüleivel, Zakariással és Erzsébettel. A mellékoltárt szép barokk alkotások, a Szent Családot ábrázoló festmény, valamint Lukács és Márk evangélista aranyozott faszobra ékesíti. A templom értékes kincse továbbá a Szent László király koponyacsont-darabját rejtő ereklyetartó, a Szent Anna-kép és a Fájdalmas Anya szobra.
A templom és mellette a két kápolna olyan, mint egy anya két gyermekével. A Szent Kereszt-kápolna a 16. században, a Hősök...
BővebbenA bronzkorban a Szent Vid-kápolna helyén kiterjedt és nagy jelentőségű város feküdt, melynek házait a hegygerinc körüli...
BővebbenGyőr belvárosának szívében, a Káptalandombon található a Püspökvár és épületegyüttese, melyet I. István királyunk...
BővebbenAz orsolyita nővérek Mária Alexia vezetésével 1726-ban kezdték meg működésüket Győrben. Kolostoruk és iskolájuk közé 1762-re...
Bővebben