A templom 1789-ben épült, barokk stílusban. A település kegyura ekkor gróf Khun-Héderváry Károly volt. Ennél korábbi eredetet valószínűsít az a tény, hogy az 1698-ban egyházlátogatási jegyzőkönyvben már említik a templomot.
Az idők során az épületet többször felújították, az 1849-ben pusztított tűzvészben keletkezett sérülések miatt újjá is építették. 1934-ben öntötték és szentelték fel a „Hősök harangját", melyen a nagy háborúkban elesett öttevényiek neve szerepel. A II. világháborúba elvitt két harang helyére a hívek 1992-ben egyet, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére újraöntettek. A szentély falképén a gyermek Keresztelő János látható, idős szüleivel, Zakariással és Erzsébettel. A mellékoltárt szép barokk alkotások, a Szent Családot ábrázoló festmény, valamint Lukács és Márk evangélista aranyozott faszobra ékesíti. A templom értékes kincse továbbá a Szent László király koponyacsont-darabját rejtő ereklyetartó, a Szent Anna-kép és a Fájdalmas Anya szobra.
Feljegyzések szerint a 13. század első felében már kápolna állt itt. A mai épület elődjét valószínűleg 1397-ben emelték. A...
BővebbenA község egykori templomát a Héderváry család építette, majd Széchényi György esztergomi érsek megújítatta azt a török-kori...
BővebbenA középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett.
BővebbenA soproni evangélikus templom a Belvárosban, a Templom utca közepén, a Kolostor utca és a Bünker János Rajnárd köz torkolata...
Bővebben