A 18. sz. közepe tájáig a rábai kerületnek 4 plébániáján épült új templom, köztük van Bősárkány is. A helyi egyházi dokumentumok szerint 1754-ben építették Esterházy herceg adományából és a hívek kétkezi munkájával. Sőt még adományokkal is áldoztak a szent ügy megvalósulása érdekében. Így joggal írhatta az 1759-es jegyzőkönyvben a visitator újnak a bősárkányi templomot, hiszen csak néhány évvel korábban épült. Bősárkány temploma ekkor már téglából épült.
A barokk szószék mellvédjén Mózes és Áron szobrai ülnek. Közöttük Izaiás prófétát fáklyás gyermekkel ábrázoló dombormű látható. A 18. századi keresztelőkút nyolcoldalú gerezdes medence, amely magas lábon áll. Padjai közül 11 pár eredeti, pompásan faragott alkotás. A szertatások során használt pacifikálé (kézi kereszt) virág- és rokokó díszítményei közé „Wizscharkan” plébánosa 1777-ben német nyelvű szöveget vésetett (magyarul: „Vizsárkány”, ami a falunak a mocsár és víz melletti helyzetére vonathat). A sekrestye melletti fali csengőgyámon az 1759-es évszám, a legrégebbi harangon a „Bécsújhely 1763” felirat olvasható.
(Ráró) A betegek gyógyítója, Szent Rókus tiszteletére a 17. században emelték, barokk stílusban. Mai formáját 1903-ban nyerte...
BővebbenRajkán már a 17. században volt evangélikus templom, amely a török Bécs elleni támadása során elpusztult. Az ellenreformáció...
BővebbenA 13. században a pannonhalmi bencések apátja Szent Bertalan tiszteletére emeltetett templomot Dénesden. A 17. században, a...
BővebbenA mosonmagyaróvári Hansági Múzeum az ország egyik legrégebbi folyamatosan működő múzeuma. A múzeum megalapításáról 1882-ben...
Bővebben