A kápolna történetének egyik legendája szerint a török harcok sebesültjei és más betegek az itt fakadó forrás vízétől meggyógyultak. Más legendák szerint egy halász Máriát és a kis Jézust ábrázoló hársfa-szobrot, egy katona pedig egy Mária-képet talált a forrásnál.
Ezeket 1540 körül a protestáns templomban helyezték el, majd egy házikóban őrizték, végül a forrás fölé épített kápolnába kerültek. 1873-ban a kápolna leégett, de a kép és a kis faragott szobor épen maradt. A kápolnát 1874-ben neoromán stílusban újjáépítették, a kegyszobor Máriája kezébe királynői kormánypálca, Jézus kezébe pedig országalma került, és mindkettőt koronával ékesíve ruhába öltöztették. A szentély alatti, kőlappal fedett forrás vizét a kápolnán kívüli kúthoz vezették el. A kegyszobor mellett figyelmet érdemel a hat festett üvegablak, valamint Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló Feszty Masa-kép.
A szentkút és a kegyszobor évente sok ezer zarándokot vonz. A kegykápolna Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba tartozó megyerikum.
A tanösvény a Szigetközben található Dunaszegen, a község Önkormányzata alakította ki a település határában található Morotva-tó...
BővebbenAz egykori zsinagóga a belváros két késő középkori épületének udvarán áll, A soproni zsidókról a 13. századból maradtak fenn az...
BővebbenAz 1831-es kolerajárvány idején a falu lakói Páduai Szent Antalhoz fordultak, közbenjárását kérve, és fogadalmi kápolna...
BővebbenAz 1714-ben épült Kis-kápolna eredetileg egy 6 méter magas, valószínűleg mesterséges dombon állt a falu határában, a Balf felé...
Bővebben