Via Sancti Martin

1241-ben mint a Boldogságos Szűz templomát említik először az oklevelek, amit a XVI. században a törökök elpusztítottak. Széchényi György püspök építtetett újat, és Szent Miklós védelmébe ajánlotta. "Hajója és szentélye magas, tágas. Főoltára mellett két mellékoltára van, és a szószéket török szőnyeg díszítette."

Az új templom 1683-ban, amikor a törökök Bécset ostromolták, ismét a háborúk áldozatává vált. 1696-ban viszont már szépen felújítva várta a híveket. Mai formáját a XVIII. század második felében - Zichy Ferenc püspöknek köszönhetően - nyerte. A kőbábos erkéllyel zárt, gúlasisakkal fedett, teljesen tagolatlan masszív torony szinte sugározza a háborúknak kitett történetét. A keskeny ablakokkal áttört sima falak is inkább a mostoha múltat, mint a barokk kort idézik. A barokk a belsőben jelenik meg. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet kékesen márványozott aranyozott fa oltárépítmény veszi körül. A félköríves kereten Zichy-címer, amely vélhetően a templom XVIII. századi felújítójára utal. Mind a kettő a XX. században készült. Oldalt Szent Imre és Szent István színezett faszobrai állnak. Jellegzetes barokk alkotás a két mellékoltár: angyalok aranyozott felhőcsoporton, füzérdíszek, barokk angyalkák, domborműves tabernákulum. Ezekkel harmonizál a szószék, mellvédjén három aranyozott dombormű és néger fiú tartotta díszes keresztelőkút. Szépek a konzolokon álló aranyozott faszobrok: Szent Flórián zászlós sisakos alakja, illetve Szent Kajetán a kereszttel.

Szöveg és fotók forrása: https://fertorakos.hu/romai-katolikus-templom; www.miserend.hu