Via Sancti Martin

A község feletti dombon álló templom körkápolnája a 12. században épült. Az eredetileg szabadon álló rotunda belső teréhez patkó alaprajzú apszis csatlakozik. Az apró szentélyt a tatárjárás után készült freskók ékesítik. A boltozaton Krisztuskép, mandula formájú keretben, körülötte az evangélisták szimbolikus alakjai, alatta az apostolok. A körtemplomot a török által elüldözött magyar lakosság helyébe érkező horvát telepesek 1660 körül megnagyobbították. A szentély átkerült a rotunda meghagyott felébe. Ennek fél-kupolájába újabb apostolsort festettek, reneszánsz stílusban. A tornyot 1748-ban emelték. A barokk átalakítás kiterjedt a templom egészére. Az 1930-as években bővítették az épületet, majd Az 1970-es években a körtemplomot leválasztották a háromhajós templomtól. Az ősi kőmedence fedele miniatűr barokk faragás: Keresztelő Szent János és Jézus. Az új templomrész falára két barokk faszobor került: Szent Ágoston és Szent Gergely pápa. A „névadó” Szent Andrást oltárkép, mozaik és szobor is megörökíti. A karzat mellvédjének képei a keresztút állomásait ábrázolják. A tabernákulum-ajtó belső kárpitját Kalkuttai Szent Teréz nővérei hímezték.