Megállópont - Fertőrákos - Mithras Szentély
A Mithrász-szentély[1] vagy Mithrász-barlang[2] (latinul: Mithraeum) Győr-Moson-Sopron megyében található római kori emlék, Mithrász isten kultuszához köthető misztériumvallás egykori szertartási helye. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, illetve az UNESCO világörökségi listára felvett Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj területén található, védőépülettel fedett szakrális építmény ritkaságnak számít, mivel Magyarország területén mindössze négy helyszínen ismerünk ilyet: itt, Szombathelyen, Aquincumban (ott viszont négyet) és Sárkeszin. A leletegyüttes a magyar–osztrák határon, a Fertőrákost Fertőmeggyessel (Mörbisch am See) összekötő országút – jelenlegi helyzetében önkormányzati fenntartású út – mellett helyezkedik el. Sopron belvárosa felől a 8527-es, Kópháza-Balf és a 84-es főút felől pedig a 8526-os úton közelíthető meg.
Mithrász kultusz
Az proto-indoiráni istenség nevét és a hozzá köthető mítoszok egy részét felhasználó, mesterséges Mithrász-kultusz rendkívül elterjedt misztériumvallás volt a Római Birodalomban a 2. és 4. század között. Központi istensége, Mithrász, a legyőzhetetlen Napisten, aki – a fény, az élet szimbólumaként – barlangban ölte meg a sötétséget és a gonoszságot megtestesítő ellenfelét, a bikát, és ott folyt le a lakoma is, melynek során Mithrász elfogyasztotta az állatot. A vallás tanai csak kevés beavatott számára voltak ismertek, a kultuszba felvett tagok előtt hét beavatási fokozat során tárult fel az istenség misztériuma. A szertartások egy Mithrász-barlangnak nevezett, földbe süllyesztett szentélyben zajlottak le, melynek két hosszanti oldala mellett magasabb padkát (pódium) alakítottak ki a beavatott nézők számára, és középen egy mélyedésben (cella) folyt maga a szertartás. A beavatás során a hívőt a mélyedésbe fektették, és felette ölték meg a bikát, melynek vére avatta fel őt. A szertartás és az áldozat jelképes volt, hiszen a feltárt szentélyekben nincs nyoma az erre utaló szokásos jeleknek (gödörnek vagy más, vér felfogására alkalmas mélyedésnek), illetve a kis méretű helyiségekben a hívek mellett el sem fért volna egy bika.
Az 1. században Rómába került, s a Római Birodalom egyik legnépszerűbb istenévé lett egészen az 5. századig. Commodus császár uralkodásának idején kultuszát már államilag támogatták. A 3. században szerepe egyre jelentősebbé vált, a Sol Invictus-szal (magyarul: „a legyőzhetetlen Nap”) összeolvadva az egyik legfontosabb állami kultusszá vált Aurelianus császár idejére. 307-ben, a keresztényüldöző Diocletianus idején a birodalom fő védelmező istenévé nyilvánították. Hivatalos kultusza még a kereszténynek tartott I. Constantinus császár alatt is megőrizte befolyását. A Mithrász-hit több mint egy évszázadon át a kereszténység komoly ellenfele volt.
Forrás: Wikipédia
- Fertőrákos - Mithras Szentély
