Via Sancti Martin

A Szent Márton Út a falu külterületén, a szőlőhegyen vezet keresztül. A hegyen 2010 óta egy 12 méter magas, vörösfenyőből készült kilátótorony áll. A mellette lévő borház, mintegy 150 éves épületét a lukácsházi Borbarát Hölgyek gondozzák.  A szőlőhegy, ahol a kilátó áll, Nagycsömöte területéhez tartozott. Az itteni szőlőkről az első adat 1604-ból származik, ekkor Chemetey István  a csömötei Fábián hegyen lévő pincéjét és szőlőjét. a kisebbik lányára, a Tar szőlő melletti két közt pedig idősebbik lányaira hagyta örökségként ("a kysebbyk. leanyomnak a Fabyan hegyen valo pynczes ßölömeth hagyom ....)  Az első hegyözségi szabályrendelete 1793-ban készül.  1858-ban a hegyen még  csak 8 fából épített présház állt, de a szőlőparcellák és a birtokosok száma már akkor is meghaladta a félszázat. Többek között volt présháza és szőlője itt a herényi Gothard Istvánnak is.  A hegyközséghez a következő területek tartoztak: Fábián-hegy, Tulsó-hegy, Domb-hegy, Mélyút-hegy, Mélyúton-felüli.

A Csömötei hegyhez és a helyi borkulturához kapcsolódó esemény a Szent Ivó nap (május 19.) környékén megrendezett hegy-bejárás. Szent Ivót a magyar nyelvterületen legalább két évszázada a borivók védőszentjének tekintik. A 13. században Franciaországban élt  Ivohoz (Yves-hez) máshol a jogászok, a jegyzők, a szegények és az árvák fohászkodnak, ő Bretagne és a bretonok patrónusa is. 
 
"Te pedig, szent Ivó, prókátorok szente,
Kit tisztel sok apró kard és rövid mente,
Tegyél ma druszáddá bennünket s légy velünk,
Velünk, kik ma néked ünnepet szentelünk."
(Csokonai Vitéz Mihály)
 
vagy
 
"Ős apánk is szent Ivó, szent Ivó,
Ő maga is borivó, borivó.
Hogy csárdákban tusozott, tusozott,
Azért szentté változott, változott."
(Erdélyi János: E szép szóra, jurátus ....)
 
A kilátótól piros háromszög jelzésű út vezet a faluba, illetve Lukácsháza vasútállomásra.
 
Látnivalók:
Biotájház 

Egy ház, mely több, mint épület, egy gazdaság, mely több, mint vállalkozás, egy hagyomány, mely nem múlt többé! A Biotájház maga a falu élete, múltja és jövője, az egyszerű, boldog, teljes élet képe, melyet mi, megálmodói festettünk ilyen csodásan színesre minden kedves idelátogató vendégünk számára! Legyen kézművesség, biodinamikus gazdálkodási mód, Holdnaptár alkalmazása, paraszti gasztronómia, tájhű gazdálkodás, ezek mind-mind megtapasztalható nálunk a Felső-őrvidék keleti szélén, Lukácsházán, talán az első és egyben utolsó "csendes" zugoly egyikében. Egy színes virág, egy fürdőző lúd, egy vackát túró sertés, egy virágzó fa látványa, a ház piros és fehér színe a zöld tájban, szerintem, minden magyar ember szívét melegítő érzés. 

- Szent Rókus templom a nagycsömötei temetőben

A nagycsömötei Szent Rókus temetőkápolna a XVI. században, a pestisjárvány idején épülhetett. Építőjeként a történészek gróf Nádasdy Tamást jelölik meg. A pestisjárványtól való félelem lehetett talán az oka annak, hogy a temető helyét elég messze a községtől jelölték ki. Szent László rendelete értelmében a temetőket a templom köré kellett építeni. Így kerülhetett a Szent Rókus kápolna is a temető közepére. A XVI. századból megmaradt, nagyon szép kápolna ajtónyílása fölött, mely nyugatra néz, egy félköríves lezáródású szoborfülke látható. A szoborfülkében Szent Rókus szobra áll, innen kapta a kápolna a nevét.
Nem véletlen, hisz ő a pásztorok védőszentje.