Via Sancti Martin

A település határában a régészek a római limes építményeit találták meg. Szent Márton tiszteletére szentelt első temploma a XIII. században épült. Tornyát egy római őrtorony falaira építették. A török utolsó Bécs elleni hadjárata idején, 1683-ban a falu elpusztult. A középkori épületből csak a torony csúcsíves, mérműves ablakai,déli falának falképe és a 14. századi szentségtartó fülke maradt meg. A templom mai alakját a barokk-korban nyerte el. A nyugati homlokzat egyik szoborfülkéjében a templom névadó szentjének, Szent Mártonnak szobrát láthatjuk. Főoltárának festménye Szent Mártont megdicsőülését ábrázolja. A kép alján MARTINUS HIC PAUPER COELUM DIVES INGREDITUR HYMNUS COELESTIS HONORATUR szöveg olvasható. Az oltárok gazdag díszítése, angyal alakjai és a szentek aranyozott szobrai az érett barokk jegyeit mutatják. A szószék két oldalán püspök ábrázolások láthatók. Az egyiken feltehetően Szt. Márton aranypénzt nyújt a lába előtt fekvő koldusnak. A másikon a püspök lángoló szívet és pásztorbotot tart. A plafonon a kórus előtt az amiensi jelenet látható. A lováról leszálló Márton köpenyét adja a koldusnak. A falba helyezett márvány tábla arról tudósít, hogy a faluban élt a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc dédapja és itt született nagyapja, Liszt Ádám.