
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.
A kápolnát elsősorban a hercegi család használta, de amíg Eszterházán nem volt önálló lelkészség, a falu lakói is ide jártak szentmisére. A kápolna a kastély épülettömbjében található. A díszudvarról, a hercegi lakosztályból és a fejedelmi traktusból egyaránt megközelíthető. Ovális alakú, márványborítású teréhez az emeleten és a földszinten is karzatok csatlakoznak. A mennyezetfreskón Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának (alkotója Joseph Ignatz Mildorfer). A stukkó kereteket Johann Michael Reiff formázta. Az eredeti oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolta, amely 1945 körül elpusztult. A jelenlegi oltárkép Jézus égi küldetését örökíti meg (Félix Leicher munkája). A földszintről nyílik a sekrestye és az orgonaszoba, az emeleten van a hercegi oratórium és az énekkar számára szolgáló helyiség. A kápolna a kastély látogatási rendjéhez igazodóan tekinthető meg.
Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, mint Martinelli, Jacoby és Hefele Menyhért, de a műegyüttes alkotója lényegében Esterházy (Fényes) Miklós volt. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki a jelenlegi épületegyüttes, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.
Az elsősorban családi használatú kastélykápolna a díszudvarról, a hercegi lakosztályból és a fejedelmi traktusból egyaránt megközelíthető. Ovális alakú, márványborítású teréhez az emeleten és a földszinten is karzatok csatlakoznak. Mennyezetfreskója a kor „Regnum Marianum” eszmekörében fogant: Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának. Alkotója a dísztermi mennyezetfreskót is megfestő Joseph Ignatz Mildorfer, a stukkó kereteket Johann Michael Reiff formázta. A szakrális teret páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, az eredeti – 1945 körül elpusztult – oltárkép is őt ábrázolta. A jelenlegi oltárkép Jézus égi küldetését örökíti meg Félix Leichertől. A kápolna helyreállításának minőségét 2001-ben Europa Nostra-díjjal ismerték el.
Szöveg és képek forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy-kast%C3%A9ly_(Fert%C5%91d); http://www.eszterhaza.hu/kastely/kastelytura/kapolna