A Fő utca és a Petőfi utca kereszteződésében álló Szent István szobrot Széchenyi Odön állíttatta 1860-ban apja, Széchenyi István emlékére. A szobrot készítő Höller György Szent István alakján Széchenyi arcvonásait örökítette meg.
A falu közepén álló kastélyr 1890-ben Heller Richárd építette. A Keresztelő Szent János római katolikus templom a XVIII. században épült.
Első ismert okleveles említése 1257-ből származik, CALHA néven. 1461-ben már Pusztacsaládként említik. A középkor elején a Nagymartoniak birtokolják. Tipikus jobbágytelepülés, 1518-ban Pusztacsaládon és a hozzátartozó Szolgagyőrpusztán 35 lakott és 24 üres jobbágytelek található. A 17. században a Nádasdyak birtoka lesz, akik azonban zálogba adják először özv. Viczay Sándornénak, majd Sárkány Istvánnak. A 18. században a Festeticsek lesznek a legnagyobb birtokosok. 1858-ban Széchenyi István felesége vásárolja meg fia, Ödön számára a Festetics családtól.
További információ és Forrás: https://www.pusztacsalad.hu/
Nemeskér a nyugat-dunántúli evangélikusság egyik központja. A községet 1681-ben artikuláris hellyé nyilvánították a, az...
BővebbenA település elnevezése valószínűleg személynévi eredetű, Ond-nak hívták egyik honfoglaló vezérünket is. A XVI. században a török...
BővebbenA Szent Márton-templom feltehetően román kori eredetű, de építésének pontos idejét nem ismerjük. A XVII-XVIII. században egy...
BővebbenA Lugos-mente, beleértve a mai Hegyhátszentmárton területét is, 1181-ben került királyi adományként a Gatal nembeli "Nagy"...
Bővebben