A templom 1789-ben épült, barokk stílusban. A település kegyura ekkor gróf Khun-Héderváry Károly volt. Ennél korábbi eredetet valószínűsít az a tény, hogy az 1698-ban egyházlátogatási jegyzőkönyvben már említik a templomot.
Az idők során az épületet többször felújították, az 1849-ben pusztított tűzvészben keletkezett sérülések miatt újjá is építették. 1934-ben öntötték és szentelték fel a „Hősök harangját", melyen a nagy háborúkban elesett öttevényiek neve szerepel. A II. világháborúba elvitt két harang helyére a hívek 1992-ben egyet, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére újraöntettek. A szentély falképén a gyermek Keresztelő János látható, idős szüleivel, Zakariással és Erzsébettel. A mellékoltárt szép barokk alkotások, a Szent Családot ábrázoló festmény, valamint Lukács és Márk evangélista aranyozott faszobra ékesíti. A templom értékes kincse továbbá a Szent László király koponyacsont-darabját rejtő ereklyetartó, a Szent Anna-kép és a Fájdalmas Anya szobra.
A győri Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház a Győri egyházmegye főtemploma. A város legősibb részén, a Rába és...
BővebbenA jelenlegi templom 1910-ben épült Bányász Endre plébánossága alatt a neves magyaróvári építész, Hőnel Béla tervei nyomán a...
BővebbenA mosonmagyaróvári Hansági Múzeum az ország egyik legrégebbi folyamatosan működő múzeuma. A múzeum megalapításáról 1882-ben...
BővebbenMáriavölgy (szlovákul Marianka, németül Marient(h)al, Mariathal, latinul Vallis Mariana) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület...
Bővebben