Tótszentmárton községet először 1321-ben említi oklevél "Sanctus Martinus" alakban. A névből adódóan minden bizonnyal már ebben az időben egyházas hely volt, bár az első konkrét adat a templomról csak 1374-ből származik. A falu neve először 1471-ben szerepel "Zenthmarton" formában. A régi település a templommal együtt elpusztult. A község "újjáéledésére" csak a török kiűzése után kerülhetett sor. 1696 után a községbe a Murán túlról érkeztek horvát telepesek, akik nyelvüket, szokásaikat mindmáig megőrizték. A török időkben megrongálódott templomot a hívek az 1700-as évek elején megjavították. A teljes újjáépítésére a XVIII. század utolsó évtizedeiben került sor, az épület ekkor nyerte el mai formáját. A templom jelenlegi oltárképét 1949-ben Károlyi Gyula készítette.
.
A Fő utca és a Petőfi utca kereszteződésében álló Szent István szobrot Széchenyi Odön állíttatta 1860-ban apja, Széchenyi István...
Bővebben
Hazánk legkorábbi építésű háromszög alaprajzú épülete. Építtetője Apponyi Lázár rárói földesúr volt, 1738-ban.
Tervezője nem...
A mai település Bágyog és Szovát falvak egyesítésével 1950-ben keletkezett. A középkori Bágyog első említése 1351-ből származik....
BővebbenAz egykori zsinagóga a belváros két késő középkori épületének udvarán áll, A soproni zsidókról a 13. századból maradtak fenn az...
Bővebben