Via Sancti Martin

Hazánk legkorábbi építésű háromszög alaprajzú épülete. Építtetője Apponyi Lázár rárói földesúr volt, 1738-ban.

Tervezője nem ismert, de az oszlopfők megformálása alapján Wittwer Márton Athanáz karmelita szerzetes és építész munkájának tarják.
Az 1754 évi egyházlátogatási jegyzőkönyv említi, hogy a kálváriában Szűz Mária, és a kereszt alatt Szent János evangélista szobrai láthatók. 1828-ban megáldották a felújított kálváriát, a keresztek festettek. 1844-ben újra renoválták, a lépcsőnél álló szentek szobrait említik. Az első világháború előtti fényképeken az oszlopfők felett szárnyakkal övezett angyalfejek díszítették a homlokzatot. Egy 1925-ben kiadott képeslapon látható a kálvária a szobraival. A második világháborúban, 1945 április 1-én egy szovjet aknatalálat során súlyosan megsérült, feltehetőleg ekkor semmisültek meg a szobrai. Legutóbb széles körű társadalmi összefogással 2006-ban újították fel a kálváriát. 2006 szeptember 24-én, vasárnap hálaadó szentmisében áldotta meg a megújult építményt Zdiarszki László karmelita atya. Napjainkra a kálvária állapota szükségessé tenne egy újabb felújítást.

Minden megháromszorozódik a kálvárián. Az ovális mellvéden három karcsú, kockafejezetű oszlop áll. Ezek tartják a háromoldalú boltozatot. Alatta három kereszt található, melyek közül a két szélső a középső felé fordul. A barokk műemlék Jézus és a vele együtt felfeszített két lator keresztjét ábrázolja.


Győr felől érkezve a település határában a jobb oldalon található a Kálvária, mely szabadon látogatható bármikor.

---