A győri reformátusok 1784-ben vásárolták meg az újvárosi „Vörös Ökör” fogadót, majd kimérték helyet, ahol még abban az évben felépítették a toronytalan, udvarra nyíló templomukat. Ezt az istenházát a mostani templom megépítéséig használta a gyülekezet. 1863-ra a fogadó helyén elkészült a mai parókia.
Az egyháztanács 1901-ben határozott új templom létesítéséről. A historizáló, neogót stílusú templom 1905-1906-ban épült Csányi Károly tervei alapján (aki mintának az azóta már lebontott brassói református templomot tekintette). A torony tűhegyes sisakján a betlehemi csillagot – mely Jézushoz vezet – messziről észrevenni. A homlokzatra állított kakas arra figyelmeztet, hogy senki ne tagadja meg meg Krisztust, mint ahogy Péter tette. A templombelső kialakítása egységes hatású, a monumentális csarnokteret gótikus díszek gazdagítják. A Mózes-széket Kelemen Márton győri szobrász készítette.