Via Sancti Martin

Szent Márton 316-ban vagy 336-ban született a pannóniai Savariában, a mai Szombathelyen. Katonai tribunus fiaként tizenöt éves korában maga is katonának állt. A Római Birodalom katonái közül kitűnt jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével. Tizennyolc éves korában Amiens-ben megkeresztelkedett– abban a városban, ahol egy didergő koldusnak adta a fele köpenyét. Álmában Jézus elmondta neki, hogy ő volt a koldus, akivel jót tett. A látomás hatására kereszténnyé lett, elhagyta a katonai pályát, és térítő útra indult.

 
Worms-ban megvált a hadseregtől, hogy apostoli küldetésének szentelje magát. Poitiers-be ment, és Szent Hilárius tanítványává szegődött, aki pappá szentelte. Savariába hazatérve, édesanyját is megkeresztelte. Később a franciaországi Poitiersben megalapította a Ligugé monostort a Clain partján. Tanítványok vették körül, híre egész Galliában elterjedt. 371. július 4-én a tours-i keresztény közösség püspökké választotta. A tisztség elől egy baromfiólban próbált elbújni, de a libák elárulták gágogásukkal. Ezért lett jelképe a lúd. Emberszeretete, jósága és kiváló szónoki képességei igen népszerűvé tették Márton püspököt. 397-ben halt meg Candes-ban, egyházmegyéje határán. Hogy a holttestére számot tartó Poitiersbeliek elől elmenekítsék, éjszaka bárkán Tours-ba szállították. Sírja hamarosan nevezetes zarándokhellyé vált. Mártonból a frank királyok és Gallia védőszentje lett, és az egész keresztény világon elterjedt a tisztelete. Európában több ezer település és templom viseli a nevét.