„ECCLESIE BEATI MARTINI CONFESSORIS DE WORSSAN” - emlékállítás Varsány elpusztult Szent Márton temploma helyén
Szent Márton tisztelői és a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal barátai arra készülnek, hogy kereszttel jelöljék meg azt a helyet, ahol hajdan Varsány község, illetve annak Szent Márton tiszteletére szentelt temploma állt.
A mai Magyarország területén mintegy 50 olyan Szent Márton templomról tudunk, amelyik a századok folyamán elpusztult, megsemmisült. Vannak helyek, ahol a lebontott templom helyett - a település egy másik pontján - újat építettek, amelyet szintén Mártonnak szenteltek fel. (Ilyen pl. Hegyhátszentmárton, Vámoscsalád, stb.)
Van, amikor a templommal együtt a falu is elpusztult, elnéptelenedett. A "puszta templom" ezekben az esetekben csak történeti adatokban, helyi hagyományokban esetleg földrajzi névben él tovább. (pl. Kiskutas - Kutasszentmárton, Vásárosbéc - Béciszentmárton)
Emléket állítani a régi Szent Márton templomoknak nem teljesen új kezdeményezés. Néhány évvel ezelőtt pl. rekonstruálták a szigligeti vár Márton kápolnáját, Keszthelyen pedig rövidesen a XIX. században lebontott Szent Márton templom helyén alakítanak ki emlékhelyet.
A kemenesaljai Varsány falu emlékét ma már csak dűlőnév őrzi. A Jánosháza és Duka közötti település a XV. században a környék tekintélyesebb falvai közé tartozott, temploma és plébánosa volt. A község múltja - mint szinte mindegyik településé - a homályba vész. Az adatokkal óvatosan kell bánni, hiszen az országban több Varsány nevű település is volt, illetve van. A kemenesaljai Varsány első említése valószínűleg XII. századi. Az 1300-as évek közepén bírtokosa a Bucsai rokonság volt, a század végén pedig már Varsányi Irnosd fia László tulajdona volt. Templomáról az első közvetett adat 1257-ből való, néhány évtizeddel később, 1337-ben egy oklevél már konkrétan megnevezi Varsány (Vossyan) Szent Márton egyházát, amely kőből épült és tornya is volt. A XV. század elejétől kezdve a templomra és a településre vonatkozó adatok is megszaporodnak. Az 1500-as évek végén Varsány számos kemenesvidéki községgel együtt a reformáció lutheránus irányzatát választja. Musay Gergely 1661-es vizitációja során evangélikus anyaegyházát említi. Varsány jelentősége az 1600-as évek elején a korábbihoz képest valamelyest csökken. 1625 táján lakóinak egy része a súlyosbodó jobbágyterhek miatt elhagyja. A közelebbi környék központjává Jánosháza válik, 1677-ben a Jánosházá várához tartozó falvak között sorolják fel.
A falu az 1683-as török hadjárat során, számos más kemenesaljai községgel (Vérkő, Irnosdháza, Eny, stb.) együtt teljesen megsemmisült. Ekkor pusztult el Szent Mártonnak szentelt templom is.
Varsány a III. katonai felmérés térképén (mapire.eu)