A római korban a Duna mentén húzódott a birodalmat védő limes. Ennek egyik (rajkai) őrtornyát a 14. század elején kápolnává átalakították. A ma is álló zömök torony és a csúcsíves-mérműves ablakok a román és gótikus stílus szép példái. A török idők után ehhez a torony-kápolnához építették hozzá a templom barokk hajóját. A bejárati homlokzat egyik fülkéjében Szent Márton szobra látható. A gazdag német nemesi családok valaha a templom alatti kriptába temetkeztek, de a külső falba illesztve is látható két régi sírkő. A középkori „fogfájós Krisztus” szobrot a közelben találták, és az oldalbejárat feletti fülkébe helyezték el. A templomkertben áll a 18. századi kálvária és az angyalszoborral díszített világháborús emlékmű. A templom belül szobrokban és falképekben gazdag. A főoltár Szent Márton képe mellett Szent Flórián és a sárkányt vasláncon fogva tartó Szent Katalin szobra látható. Egy kétnyelvű tábla arra emlékeztet, hogy 1939-ben e templomban találtak vigasztalást és itt imádkoztak a hazájukért a lengyel katonák. Egy másik márványtábla Liszt Ferenc rajkai őseit sorolja, és a zeneszerző mondását idézi: „Egy orvos van: Krisztus - és egy orvosság: az örök élet”
-
A 2014 őszén átadott keresztút a plébániatemplom melletti parkban, a Szent Márton-szobor mögött található. A...
BővebbenRavazdnak a középkorban két temploma volt. A 7. században élt bencés főpap, Szent Villebald tiszteletére szentelt templom a...
BővebbenA bencés szerzetesek az Árpád-korban települtek Lébénybe. Az apátságot egy 1199-es keltezésű oklevélben már említik. A falu...
BővebbenA Pusztacsatár név az Árpád kori Csatár falura, illetve lakóinak foglalkozására (csatár = pajzskészítő) utal. Csatár a török...
Bővebben