A ferences szerzetesek először kolostorukat építették fel, majd melléje 1280 körül templomot emeltek, amely a magyar gótikus építészet kiemelkedő alkotása. Déli kapuja timpanonját 15. századi, köpenyeges Mária-szobor díszíti. Boltozata és orgonakarzata is 15 századi, berendezése viszont barokk. Freskói és csúcsíves ablakai valódi mesterművek. A torz emberfejes középkori gyámkövek alatt a szobrokkal gazdagon díszített oltárépítmény a 18. század emléke. Egyik szószékéről Kapisztrán Szent János ferences szerzetes prédikált, aki a török ellen gyűjtött hadat a diadalmas nándorfehérvári csata előtt. A másik szószék szobrokkal és domborművekkel ékes 18. századi alkotás. A templom számos történelmi esemény színhelye volt: királykoronázás 1625-ben, királynék koronázása, országgyűlések. 1802-től a bencések használták a templomot, amelyet az Esterházy- és a Széchényi családnak is temetkezőhelye volt. A késő gótikus káptalanterem a templommal együtt egy interaktív kiállításnak ad helyet. A Kecske-templomként is emlegetett épület elnevezését onnan kapta, hogy az építtető Geisel Henrik kecskével díszített címere a torony homlokzatán és a karzat konzoljain is fellelhető.
*
A Mithrász-szentély[1] vagy Mithrász-barlang[2] (latinul: Mithraeum) Győr-Moson-Sopron megyében található római kori emlék,...
BővebbenAz egykori zsinagóga a belváros két késő középkori épületének udvarán áll, A soproni zsidókról a 13. századból maradtak fenn az...
Bővebben
Hazánk legkorábbi építésű háromszög alaprajzú épülete. Építtetője Apponyi Lázár rárói földesúr volt, 1738-ban.
Tervezője nem...
Neumayer Jakab kőműves mester tervei alapján a templom építése 1784 áprilisában kezdődött, felszentelésére 1785. november 27-én...
Bővebben