Hol testét a víz partra vetette, imádkozóhelyet létesítettek”
Az emléktábla Tornay Endre András szobrászművész alkotása, a hídkorláton lévő alkotás (bronz püspöki öv) Veres Gábor munkája.
Ennek a helynek a közvetlen közelében már a rómaiak idejében is volt híd. A jelenlegi hídtól csupán néhány méternyire levő római hídfő pontos helyét régészeti adatok is bizonyítják. Ez Szent Quirinus mártíriumának színhelye, malomkővel a nyakában itt vetették a Perintbe.
A szent halálának helyszínén már az ókeresztény időkben kultuszhelyet alakítottak ki.
Horváth József Elek, aki 1825-ben először írta meg és tette közzé magyar nyelven a város történetét, így emlékezik meg az eseményről :
„Gyenge nyakába malomkövet öltvén durva kaczajjal
A’ Sibaris’ sebesen le folyó özönébe taszíták,
Hol bár néki nyakát a’ kő nehezíti, szeliden
Fenn lebeg ….
.