A 18. sz. közepe tájáig a rábai kerületnek 4 plébániáján épült új templom, köztük van Bősárkány is. A helyi egyházi dokumentumok szerint 1754-ben építették Esterházy herceg adományából és a hívek kétkezi munkájával. Sőt még adományokkal is áldoztak a szent ügy megvalósulása érdekében. Így joggal írhatta az 1759-es jegyzőkönyvben a visitator újnak a bősárkányi templomot, hiszen csak néhány évvel korábban épült. Bősárkány temploma ekkor már téglából épült.
A barokk szószék mellvédjén Mózes és Áron szobrai ülnek. Közöttük Izaiás prófétát fáklyás gyermekkel ábrázoló dombormű látható. A 18. századi keresztelőkút nyolcoldalú gerezdes medence, amely magas lábon áll. Padjai közül 11 pár eredeti, pompásan faragott alkotás. A szertatások során használt pacifikálé (kézi kereszt) virág- és rokokó díszítményei közé „Wizscharkan” plébánosa 1777-ben német nyelvű szöveget vésetett (magyarul: „Vizsárkány”, ami a falunak a mocsár és víz melletti helyzetére vonathat). A sekrestye melletti fali csengőgyámon az 1759-es évszám, a legrégebbi harangon a „Bécsújhely 1763” felirat olvasható.
A település lakói az Árpád-korban a mosoni királyi udvar halszállítói voltak. Halászi 1550-től mezőváros. A Szent Márton...
BővebbenA XIX. században a falu számára a gyarapodással párhuzamosan egyre sürgetőbbé vált, hogy a település szélén álló kicsi, sokszor...
BővebbenA mosonmagyaróvári Hansági Múzeum az ország egyik legrégebbi folyamatosan működő múzeuma. A múzeum megalapításáról 1882-ben...
BővebbenA kápolna építésének ötlete a helyi fiatalokban fogalmazódott meg, miután hazaérkeztek a 2005-ös kölni Katolikus Világifjúsági...
Bővebben