A 18. sz. közepe tájáig a rábai kerületnek 4 plébániáján épült új templom, köztük van Bősárkány is. A helyi egyházi dokumentumok szerint 1754-ben építették Esterházy herceg adományából és a hívek kétkezi munkájával. Sőt még adományokkal is áldoztak a szent ügy megvalósulása érdekében. Így joggal írhatta az 1759-es jegyzőkönyvben a visitator újnak a bősárkányi templomot, hiszen csak néhány évvel korábban épült. Bősárkány temploma ekkor már téglából épült.
A barokk szószék mellvédjén Mózes és Áron szobrai ülnek. Közöttük Izaiás prófétát fáklyás gyermekkel ábrázoló dombormű látható. A 18. századi keresztelőkút nyolcoldalú gerezdes medence, amely magas lábon áll. Padjai közül 11 pár eredeti, pompásan faragott alkotás. A szertatások során használt pacifikálé (kézi kereszt) virág- és rokokó díszítményei közé „Wizscharkan” plébánosa 1777-ben német nyelvű szöveget vésetett (magyarul: „Vizsárkány”, ami a falunak a mocsár és víz melletti helyzetére vonathat). A sekrestye melletti fali csengőgyámon az 1759-es évszám, a legrégebbi harangon a „Bécsújhely 1763” felirat olvasható.
A bronzkorban a Szent Vid-kápolna helyén kiterjedt és nagy jelentőségű város feküdt, melynek házait a hegygerinc körüli...
BővebbenBár nem közvetlenül az apátságé, de a Pannonhalmi Bencés Főapátság környezetéhez tartozik a Boldog Mór-kilátó, és az attól...
BővebbenNyúl egy több mint 400 fős község a Pannonhalmi borvidéken, Győr szomszédságában, a Sokorói-dombság területén. A település a...
BővebbenA Szent Kamill alapította „Betegeket és Haldoklókat Szolgálók Társasága” 1761-től szolgált a győri kórházban. A kamilliánus...
Bővebben