Szent Mártonhoz és a Márton naphoz kapcsolódó népszokások

Szent Mártonhoz és a Márton naphoz kapcsolódó népszokások

Az alábbi oldalon a Szent Mártonhoz kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat kívánjuk összegyűjteni. Kiegészítéseket, javaslatokat mindenkitől szívesen fogadunk. (Cím: orban.robert@viasanctimartini.eu )

Márton napi felvonulás

Hely: Csehország, Lengyelország

Időpont: november 11. (vagy a hozzá közel eső munkaszüneti nap)

 

Márton napi gesztenyesütés  ("Nincs Márton nap tűz, gesztenye és bor nélkül")

Hely: Portugália

Időpont: november 11.

No dia S. Martinho, lume, castanhas e vino

 

Márton napi lampionos felvonulás

Hely: Német nyelvterület, Hollandia, Belgium (újabban Magyarország több településén is)

Időpont: november 11-én este

 

Márton napi tűzgyújtás (Martinsfeuer) 

Hely: Németország egyes területei

Időpont: november 11-én este

Martinsfeuer - Ahrweiler (Rheinland - Pfalz)

 

Mézesbáb (mézes kalács) készítése

Hely: Olaszország - Velence

Időpont: november 11. környéke 

Dolce di San Martino,  Festa di San Martino a Venezia

 

Pelzmärtel, Pelzmartin (Szent Márton napi ajándékozás) Szent Márton napján a gyerekeknek ajándékot (diót, édességet) adnak. A rossz gyerekek vigácsot kapnak.

Hely: Dél-Németország (elsősorban a protestánsoknál)

Idópont: november 11.

Pelzemärtel,   Pelzemärtl,   Pelzmärtel

 

Pitta di San Martino (édes sütemény) készítése

Hely: Dél-Olaszország - Calabria

Időpont: november 11. környéke

Pitta di San Martino

 

Szent Márton járás (St Mardikerjuste) Alamizsnagyűjtés Szent Márton napjának előestéjén

Hely: Észtország

Időpont: november 10-én este

Mardipäev    Martisandid

 

Szent Márton kifli  (Rogal świętomarciński )  

Hely: Lengyelország (Poznan és környéke)

Időpont: Első sorban november 11.

Recept   ( mindmegette.hu)   A poznani Márton-kifli legendája - németül (regionwielkopolska.pl)

"Sütésének Poznan környékén több száz éves hagyománya van."  2008 óta eredetvédett termék. Az EU eredettvédettségi határozata.

 

Új bor megáldása Szent Márton napján

Hely: Közép-Európa (Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Ausztria)

Időpont: november 11. környékén

 

Szent Márton napjának előestéjén libát (tyukot, birkát, ...) vágtak, vérét a küszöb elé vagy a ház négy sarkához öntötték

Hely: Irország

Időpont: november 10.

 

 


Márton napi népszokások a magyar nyelvterületen

Kolon

"Márton-nap: A pásztorok és a községi szolgák megválasztásának ideje. A tehénpásztor 'mártonvesszóvel' ajándékozza meg a gazdákat. 'Jövőre a tehenkék kettesével borjazzanak. Jövőre mind üszőborjú legyen. - hangzott a jókívánság."  (Sándor János: Kolon - Egy falu a Zoboralján, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2004., 83. p.)

Nárai

"A kanász ezen a napon hozta szent Márton vesszőjét, amely nyírfa volt. Azt mondta: Ahány ága, boga, levele van a szent Márton vesszőnek, annyi szaporasága legyen a disznónak a következő esztendőben. Ezt a vesszőt feldugták a gerendába, s ha a leveléből az első reggelre lehullott, akkor a következő esztendőben valaki meghalt a családban. Szent Márton hetében nem lehetett mosni, kiteregetni, mert akkor a következő esztendőben állat fog elhullani, s annak a bőrét is így fogják kiteregetve szárogatni."  (Guttmann Miklós: Adatok Nárai nyelvéhez, néprajzához, Szombathely,  Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 1991., 134. p.)

Székelyvarság

'Ha esett hó Szent Márton reggelén, ami Varságon gyakran előfordult, az idősek megállapították: „Szent Márton fehér lóval köszönte bé". ha nem esett a hó, azt is nyugtázták: „ Szent Márton fekete lóval köszönte bé ".
Más tájak szokásához hasonlóan a varságiak is kapcsolatba hozták Szent Mártont a libával. A neve napján ludat öltek és libát ettek. Az előző hetekben azonban a libákat tömni kellett, hogy kövérek legyenek. Kukorica nem termett a havasokban. A varságiak a törökbúzát az udvarhelyi piacon, szekerező útjaikon vagy moldvai vándorárusoktól szerezték be. Tömés előtt megáztatták, degesztették. De nemcsak degesztett törökbúzával, hanem megkeményedett hideg puliszkával is tömtek. A liba és a pulyka tömését tőtés-mk, a kövér libát tőtött lúd-nak nevezték. „ Tőtsd meg a ludakat " - mondta a gazdasszony a nagylánynak.
Az ügyes asszony november elején olyan jól haladt a fonással, hogy Szent Mártonra már egy darabnak nevezett nagy matringot meggfont. Megelégedéssel állapíthatták meg róla, hogy „ megérdemelte a tőtött ludat ", illetve remélhette, hogy tavaszára elvégzi a fonni és szőnivalót.'  

(Bárth János: Jézus dicsértessék! A székelyvarsági hegy tanyák  népének vallási hagyományai Kecskemét, Bacs-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete 2006. 246. p.)

 

9700 Szombathely Ősz u. 4. • +36 30 352 0579 • viasancti@gmail.com