Szent Mártonhoz és a Márton naphoz kapcsolódó népszokások
Szent Mártonhoz és a Márton naphoz kapcsolódó népszokások
Az alábbi oldalon a Szent Mártonhoz kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat kívánjuk összegyűjteni. Kiegészítéseket, javaslatokat mindenkitől szívesen fogadunk. (Cím: orban.robert@viasanctimartini.eu )
Márton napi felvonulás
Hely: Csehország, Lengyelország
Időpont: november 11. (vagy a hozzá közel eső munkaszüneti nap)
Márton napi gesztenyesütés ("Nincs Márton nap tűz, gesztenye és bor nélkül")
Hely: Portugália
Időpont: november 11.
No dia S. Martinho, lume, castanhas e vino
Márton napi lampionos felvonulás
Hely: Német nyelvterület, Hollandia, Belgium (újabban Magyarország több településén is)
Időpont: november 11-én este
Márton napi tűzgyújtás (Martinsfeuer)
Hely: Németország egyes területei
Időpont: november 11-én este
Martinsfeuer - Ahrweiler (Rheinland - Pfalz)
Mézesbáb (mézes kalács) készítése
Hely: Olaszország - Velence
Időpont: november 11. környéke
Dolce di San Martino, Festa di San Martino a Venezia
Pelzmärtel, Pelzmartin (Szent Márton napi ajándékozás) Szent Márton napján a gyerekeknek ajándékot (diót, édességet) adnak. A rossz gyerekek vigácsot kapnak.
Hely: Dél-Németország (elsősorban a protestánsoknál)
Idópont: november 11.
Pelzemärtel, Pelzemärtl, Pelzmärtel
Pitta di San Martino (édes sütemény) készítése
Hely: Dél-Olaszország - Calabria
Időpont: november 11. környéke
Szent Márton járás (St Mardikerjuste) Alamizsnagyűjtés Szent Márton napjának előestéjén
Hely: Észtország
Időpont: november 10-én este
Szent Márton kifli (Rogal świętomarciński )
Hely: Lengyelország (Poznan és környéke)
Időpont: Első sorban november 11.
Recept ( mindmegette.hu) A poznani Márton-kifli legendája - németül (regionwielkopolska.pl)
"Sütésének Poznan környékén több száz éves hagyománya van." 2008 óta eredetvédett termék. Az EU eredettvédettségi határozata.
Új bor megáldása Szent Márton napján
Hely: Közép-Európa (Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Ausztria)
Időpont: november 11. környékén
Szent Márton napjának előestéjén libát (tyukot, birkát, ...) vágtak, vérét a küszöb elé vagy a ház négy sarkához öntötték
Hely: Irország
Időpont: november 10.
Márton napi népszokások a magyar nyelvterületen
Kolon
"Márton-nap: A pásztorok és a községi szolgák megválasztásának ideje. A tehénpásztor 'mártonvesszóvel' ajándékozza meg a gazdákat. 'Jövőre a tehenkék kettesével borjazzanak. Jövőre mind üszőborjú legyen. - hangzott a jókívánság." (Sándor János: Kolon - Egy falu a Zoboralján, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2004., 83. p.)
Nárai
"A kanász ezen a napon hozta szent Márton vesszőjét, amely nyírfa volt. Azt mondta: Ahány ága, boga, levele van a szent Márton vesszőnek, annyi szaporasága legyen a disznónak a következő esztendőben. Ezt a vesszőt feldugták a gerendába, s ha a leveléből az első reggelre lehullott, akkor a következő esztendőben valaki meghalt a családban. Szent Márton hetében nem lehetett mosni, kiteregetni, mert akkor a következő esztendőben állat fog elhullani, s annak a bőrét is így fogják kiteregetve szárogatni." (Guttmann Miklós: Adatok Nárai nyelvéhez, néprajzához, Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 1991., 134. p.)
Székelyvarság
'Ha esett hó Szent Márton reggelén, ami Varságon gyakran előfordult, az idősek megállapították: „Szent Márton fehér lóval köszönte bé". ha nem esett a hó, azt is nyugtázták: „ Szent Márton fekete lóval köszönte bé ".
Más tájak szokásához hasonlóan a varságiak is kapcsolatba hozták Szent Mártont a libával. A neve napján ludat öltek és libát ettek. Az előző hetekben azonban a libákat tömni kellett, hogy kövérek legyenek. Kukorica nem termett a havasokban. A varságiak a törökbúzát az udvarhelyi piacon, szekerező útjaikon vagy moldvai vándorárusoktól szerezték be. Tömés előtt megáztatták, degesztették. De nemcsak degesztett törökbúzával, hanem megkeményedett hideg puliszkával is tömtek. A liba és a pulyka tömését tőtés-mk, a kövér libát tőtött lúd-nak nevezték. „ Tőtsd meg a ludakat " - mondta a gazdasszony a nagylánynak.
Az ügyes asszony november elején olyan jól haladt a fonással, hogy Szent Mártonra már egy darabnak nevezett nagy matringot meggfont. Megelégedéssel állapíthatták meg róla, hogy „ megérdemelte a tőtött ludat ", illetve remélhette, hogy tavaszára elvégzi a fonni és szőnivalót.'
(Bárth János: Jézus dicsértessék! A székelyvarsági hegy tanyák népének vallási hagyományai Kecskemét, Bacs-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete 2006. 246. p.)