Via Sancti Martin

A település neve először egy 1257-beli oklevélben jelenik meg Chapud alakban: a mai Csapod, Hövej és Pusztacsalád községeknek még nincs önálló nevük, ezért „három család”-ként említik őket. 1284-ben mint „keeth Chalad” egyike, 1309-ben Chapudchalad, majd 1325-ben az Osl nemzetség osztozkodásában szerepel először önálló községként, immár Chapud néven. Az Osl nemzetségé, majd 1380 körül a Kanizsai család tulajdona lett a birtok, később a kapuvári uradalommal együtt, mint annak tartozéka került 1536-ban Nádasdy Tamás, 1681-ben pedig Esterházy Pál birtokába. 1594-ben a törökök elpusztították a Rábaközt, és ezzel együtt a települést is, a lakosság kihalt, vagy elmenekült. A XVII. században horvátokat és olaszokat is telepítettek a faluba.

Csapod 17. századi állapotát az 1660. évi urbárium írta le, a falu ekkor két házsorból állt. Az alsószeren állt a plébániaház. A jobbágytelkekhez 16 hold szántó tartozott, kaszálórét nem volt, de az erdőn kaszálhattak. Irtásföldjeik után dézsmát és holdanként 20 dénár irtáspénzt fizettek. Az irtások helye a Farkasverem szere volt, területük 70 hold. A 18. században az Esterházyak szervezték meg a földesúri majort. 1766-ban már 3 major is működött a községben. A csapodiak egy része a szentmiklósi, másik része a kapuvári majorban robotolt. A 17. század végének országos eseményei, a felszabadító háborúk, az átvonuló vagy beszállásolt katonaság, majd a Rákóczi-szabadságharc eseményei megakasztották a település fejlődését.

További információ és Forrás: http://www.csapod.hu/index.php/kozsegun-csapod 

Szálláslehetőségek Csapodon:

Csalogány Tábor - Csapod Vasút u. 6. Tel.: 70 313 75 42 (Horváth József) E-mail: csalogany64@t-online.hu