A templom 1789-ben épült, barokk stílusban. A település kegyura ekkor gróf Khun-Héderváry Károly volt. Ennél korábbi eredetet valószínűsít az a tény, hogy az 1698-ban egyházlátogatási jegyzőkönyvben már említik a templomot.
Az idők során az épületet többször felújították, az 1849-ben pusztított tűzvészben keletkezett sérülések miatt újjá is építették. 1934-ben öntötték és szentelték fel a „Hősök harangját", melyen a nagy háborúkban elesett öttevényiek neve szerepel. A II. világháborúba elvitt két harang helyére a hívek 1992-ben egyet, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére újraöntettek. A szentély falképén a gyermek Keresztelő János látható, idős szüleivel, Zakariással és Erzsébettel. A mellékoltárt szép barokk alkotások, a Szent Családot ábrázoló festmény, valamint Lukács és Márk evangélista aranyozott faszobra ékesíti. A templom értékes kincse továbbá a Szent László király koponyacsont-darabját rejtő ereklyetartó, a Szent Anna-kép és a Fájdalmas Anya szobra.
Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti helye, bizonytalan. A...
BővebbenA nádorvárosi Kálvária-domb valaha kelták, később a rómaiak temetője volt. A 12-13. században itt állt a Szent Adalbertről...
BővebbenFertőszéplak 4 kilométerre fekszik Fertődtől. A település a 17. század végétől az Esterházy-család birtoka, majd a 18. században...
Bővebben(Ráró) A betegek gyógyítója, Szent Rókus tiszteletére a 17. században emelték, barokk stílusban. Mai formáját 1903-ban nyerte...
Bővebben