Söpte
Orczy Mihály a Megváltó előtt
Vajon kit ábrázol a söptei Szent Márton-templom oltárképe? A kérdés első hallásra szokatlannak, már-már értelmetlennek tűnik. Ki más lenne ott, mint Márton? Nézzük csak meg alaposan!
A képen egy kopaszodó, szakállas férfi áll Krisztus keresztje előtt. A feje fölötti glória jelzi, hogy szenttel van dolgunk. Az előtte fekvő süveg, a háttérben pedig az amiens-i köpenymegosztás jelenete teszi egyértelművé, hogy Mártonnak „köze van a képhez”. A szent ilyen módon történő megjelenítése majdhogynem egyedülálló. Játsszunk kicsit tovább, legalább képzeletben takarjuk le a Mártonhoz kapcsolódó jelképeket! Így már nem a savariai születésű püspököt látjuk, hanem egy egyszerű megtért bűnöst, aki az Úrtól bebocsátást kér a mennyországba. Ez utóbbi a sírtáblák és epitáfiumok megszokott ábrázolásmódja.
A kép megfejtése már elődeinknek is fejtörést okozott. Semmi kétség, az oltárkép legfontosabb funkciója, hogy megjelenítse Szent Mártont, a templom védőszentjét. Ennek a feladatának eleget is tesz, de egy 1820 körül készült feljegyzésben mégis azt olvashatjuk, hogy az oltárképen a Szentháromságot látjuk. Tulajdonképpen ez is igaz, hiszen a Fiút ott látjuk a keresztfán, az Atyaisten hármas koronával a fején felhőn lebeg, s felfedezhetjük a galamb képében megjelenő Szentlelket is. Csupán nézőpont kérdése, hogy mit helyezünk a középpontba. Ez alkalommal az egyik dolog nem zárja ki a másikat.
A megoldáshoz Kázmér Mihályné Szobotin Orsolya 1756-ban Meszlenben keltezett levele vezet el bennünket. Orsolya asszony leírja, hogy korábban a Söptén élő Orczy Mihály felesége volt. Férje halála után a szentély alatt kriptát alakíttatott ki, és emlékére nagy költséggel díszes barokk oltárt készíttetett. Arról is rendelkezett, hogy a későbbiekben a kriptába csak a férje leszármazottai és fiútestvérei temetkezhetnek. Orczy Mihály 1728-ban hunyt el, tehát az oltár és a kripta is akkortájt készült. A fentiekből arra következtethetünk, hogy az oltárképen „elrejtve” Orczy is megjelenik. A Megváltó előtt álló alak valószínűleg az ő arcvonásait viseli. Orczy Mihály 1710 körül lett a templom kegyura. Ő újíttatta fel a romossá vált épületet. Kegyúri jogai közé tartozott, hogy címerét a templomban elhelyezze. Özvegye az oltár készíttetésekor élt is ezzel a lehetőséggel. Az Orczy és a Szobotin családok díszes rámába foglalt kettős címere közvetlenül az oltárkép fölé került. Ez a pozíció is jelzi, hogy a kép a családhoz is kapcsolódik. Az Orczy család jelképe díszíti a templomkertben álló Szentháromság-oszlopot is.A család kastélya is a közelben állt. Az Orczy nemzetség a XVII. században Pöse, Csömöte és Söpte környékén volt birtokos. A família az 1700-as évek elején bárói és köznemesi ágra vált szét. Az előbbihez tartozott a Pöséről származó Orczy István is, aki alig néhány évtized alatt hatalmas karriert csinált. Parasztnemesből az ország egyik leggazdagabb emberévé vált. Alországbíró lett, birtokainak területe pedig meghaladta a 250 ezer holdat.
Orczy Mihály nem volt ilyen szerencsés. Fiai közül Antal, Ferenc és Imre érte meg a felnőtt kort. Antal megházasodott, de fiatalon, gyermektelenül halt meg, Ferenc szerzetes lett, egyedül Imre után maradtak utódok. A család az 1700-as évek végén már nem tudta gyakorolni a kegyúri jogokat. A söptei birtok nagy részétől megváltak, nem szegényedtek el teljesen, de a leszármazottak már polgári pályát választottak.
Az 1800-as évek elején a helyi plébános már arra panaszkodott, hogy a család a kriptát nem gondozza. Ekkor püspöki engedéllyel lehetővé vált, hogy oda más is temetkezzen. Végleges lezárására csak a XX. században került sor. Érdemes röviden szólnunk az oltár mellékalakjairól is. Legfelül, középen, díszes keretben Máriát látjuk, karján a kisdeddel. Mellette egyik oldalról Szent Apollónia, a másikról a Holofernész fejét vevő Judit szobra áll. Alul, a nagy oltárkép mellett Szent Borbálát látjuk karddal, Szent Ferencet pedig szerzetesi ruhában, kereszttel.
Vajon előre átgondolt vagy véletlen, hogy mind olyan nevek ezek, amelyek Orczy Mihály családjában is előfordultak?
(Vas Népe, 2019. január 20. - Orbán Róbert)