Vas megye egyik legrégebbi Szent Márton temploma a Sárvárról Sopronba vezető középkori országút, a Via Magna mentén települt Zsédenyben áll. Titulusát már 1238-ban oklevél említi. A település neve ugyanakkor már egy 1221-ben kelt okiratban már szerepel. A reformáció korában a templom a protestánsoké lett. A katolikus egyház 1660-ban kapta vissza az épületet. Kazó István főesperes 1696-ban végzett vizitációja során készített feljegyzése a következőkről számol be: „A Szent Márton templom, amelyet egykor a katolikus hívők emeltek a szentéletű toursi püspök tiszteletére, a falu végén, temetőben áll, amelyet vesszőből font kerítéssel vettek körül. Hiányos tetőzete miatt a becsorgó eső megrongálta mennyezetét. Színes festése lepergett, deszkaburkolata tönkrement. A boltíves szentélyben kőből faragott oltár áll, a szószék kőből, a kórus és a torony fából készült”. Az egyhajós templomot a következő századok során többször javították. Oltárképének előterében Szent Márton püspökként jelenik meg. A kép hátterének jobb oldalán az amiens-i várfal előtti köpenymegosztás jelenete, a lovon ülő, köpenyét kettévágó római katona és a félmeztelen koldus, bal oldalán Márton attribútuma, a lúd látható. A templom tornyában lévő lélekharang 1588-ban Bécsben, a nagyharang 1926-ban Sopronban készült.
(szentmarton.martinus.hu)