Lőrinte Szent Márton templomát 1429-ben említi oklevél. A település a XIX. században már csupán egy uradalmi major, de közigazgatásilag egészen 1898-ig önálló falunak számított. Területét akkor Kolontárhoz csatolták. A régi templom pusztulásáról nincs adat, de birtokos Bezerédy család 1826-ban új templomot (kápolnát) építtet, amelynek Szűz Mária lett a védőszentje. Ez az épület nem sokáig állt, 1877-ben már le is bontották. Nincs semmilyen adat, utalás arra vonatkozóan, hogy a régi templom is itt, e helyen állt volna. A templom helyét máshol kell keresnünk. Az 1858-as kataszteri térkép szerint a falu határát keletre, Csékút felé a Feketeér jelentette. A térképen, a patak keleti oldalán (tehát már Csékút területén) egymáshoz közel háromszor is szerepel "Puszta szent egyházi" felirat. A "Pusztaszentegyházat" Pesty Frigyes is említi a földrajzi név gyűjteményében. Azt írja róla, hogy "Romban van". Tehát ezek szerint az 1860-as években még látszottak az itt állt régi templom maradványai.
Az I. katonai felmérés (1780 körül) a pusztaszentegyház területén egy épületet mutat. Ez esetleg a régi templom is lehet.
A régi templomhely csak pár száz méternyire van Lőrinttétől, de több kilométerre Csékút falutól. Lőrinte Szent Mártonnak szentelt régi temploa
A templom pontos helyét a térképen nem lehet azonosítani. A szóba jöhető területen, egyetlen épületre utaló jel szerepel. Nem kizárható, hogy a templom akkor még látszó alapfalait jelölték meg.
Lásd még: Adatok Lőrinte régi Szent Márton templomáról (szentmarton.blogspot.com)