Nagytilaj
A közég lakóit először a vasvári káptalan 1293-ban kelt oklevele említi. A falu Szent Márton templomáról első alkalommal egy Zsigmond-kori oklevél számol be 1407-ben. A falu középkori temploma a mai falutól nyugatra, a Templom-dülőnek nevezett területen állt. Kazó István főesperes 1698-as évben végzett egyházlátogatása utánekképp írja le a templomot: "a falutól három stádiumra nyugatra, az erdőben feküdt, régi katolikusok építették Szent Márton Tours-i püspök tiszteletére; keletre néz, szét van dúlva, kivehető még boltíves szentélye és már - már összedőllőt falai". A szükséges restaurálási munkákat 1750-ben végezték el. Középkori boltíveit megerősítették, az épületet fazyindellyel fedték be és vából tornyot építettek hozzá. Az évek során a templom ismételten rossz állapotba került, végül 1882-ben lebontották.Helyét a szántöldön kőkereszttel jelölték meg, amelynek felirata: "Az 1882-benlebontott templom helyén emeltetett a r. kath N.tilaji hitközség által". Az új helyen, a falu özepén álló mai templom 1883-ban épült. Sajnálatos módon az 195. évi földrengés kívül-belül megrongálta, a falain repedések keletkeztek, a vakolat lehullott. A keletkezett károkat azonban kijavították. A templom freskóit Gál József szombathelyi festő készítette 1941-ben. Az egyhajós templom fából faragott oltárán Szent Mártonnak, a templom védőszentjének képe látható. A festményen a híres amiens-i jelenet látható, amint a lovon ülő Márton megosztja a köpenyét a koldussal.
(szentmarton.martinus.hu)